A véletlen vagy egy speciális helyzet sokszor segít egy probléma megfigyelésében és felismerésében.
1995-től 2011-ig munkám révén naponta felügyeltem egy éves szinten 7 és 12 ezer db közötti sertést feldolgozó vágóhidat. A vágóhídra került sertések kizárólag egy 800 kocás sertéstelepről származtak. 2005 után folyamatosan romlott a sertések két központi anyagcsere szervének, a májnak és a vesének az állapota. Ezt a vágások során a naponta elém kerülő parenchimás szervek láttán állapítottuk meg. Ez a máj és vese probléma jelentkezett a tenyészkocáknál, a hízóknál is, de különösen a gyenge növekedést mutató hízóknál, amiket technológiai oknál fogva vágtunk le. Ott egyértelműen látszott, hogy a gyenge növekedés oka a két szerv, a máj és a vese állapota.
2007-ben már jelentősek voltak a sertések máj és vese szerveit érintő elváltozásai.
A vágóhídi monitoring vizsgálatok során, azt tapasztaltam, hogy sok a problémás vese és a máj. Ezt a hatást már a megszületett malacokon intrauterin-, a méhen belüli fejlődés következményeként, nagy számban és általánosságban észleltem.
A keveréktakarmányokból és a takarmány alapanyagokból több esetben és többféle mikotoxinok vizsgálatot elvégeztünk, az esetek döntő többségében ki lehetet zárni a gombatoxin terhelést.
2011 után az élet úgy hozta, hogy olyan munkám volt, hogy Magyarországon és külföldön is a négy év alatt több száz sertéstelepen jártam, mint takarmányozási szakember.
A több száz sertéstelepen látottakból az alábbi következtetéseket lehet levonni:
Mellékelek 3 táblázatot, ahol magyarországi és külföldi sertéstelepek tenyészkocáinak máj és vese élettani paramétereinek vizsgálati eredményét mutatom be. A mellékelt táblázatok alapján megállapítható, hogy a két központi anyagcsere szerv állapota nem jó.
A májenzimek az ALP, APT, AST úgynevezett transzamilázok, hasznos biomarkerek a bilirubin mellett, amelyek megmutatják a májkárosodás mértékét és milyenségét.
10 nagylétszámú sertéstelep tenyészkocáinak vizsgálata
2300 kocás sertéstelep értékei (2013)
A vérvizsgálatok máj élettani paramétereiből megállapítható, hogy jelentős máj károsodással terheltek a kocák.
A sertéstelepeket járva, akár vérvizsgálat nélkül is következtethetünk a májkárosodás hatására. A telepek egy részén tömegével lehet látni a malacoknál, a hízóknál és a kocáknál sárga színbe hajló szem inhártyát, ilyenkor már nagyon magas a bilirubin a vérben a májgyulladás miatt.
Ezzel a jelenséggel párhuzamosan tetten érhető a világos színű, leginkább sárga bélsár.
A gyulladt májsejtek folyadék tere (vakuolum) megnő, megduzzadnak a májsejtek, elzárják az intrahepatikus epevezetékeket, ezért nem kerül az epe az epehólyagba. Végső soron az epe nem ürül a bélcsatornába. Ezzel romlik a zsír emésztés hatékonysága, mellesleg az epefesték a bilirubin nem színezi sötétre a sertés bélsarát. Ez a sárga színű, többségében hasmenéses bélsár oka.
A máj egyik fontos élettani funkciója a hormontermelés, annak károsodása miatt a szénhidrát anyagcsere is sérül, mivel a hormonális szabályozásban szerepet játszó glükokortikoidok szintézise is károsodik. A májsejt károsodás következményeként, az epeér elzáródás miatt, a zsíremésztés is zavart szenved.
Hízó- és tenyészkoca májak hullákból és vágóhídi vágásból
Az import GMO-s extrahált szójadara hatása a sertés máj és a vese állapotára
Erről az összefüggésről a magyar nyelven elérhető takarmányozási és állategészségügyi szakirodalomban semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Megnéztem a két legfontosabb világ sertés internetes újságot, a Thepigsite-ot és a Pig.333-at. Semmilyen információ nincs a GMO extrahált szójadara állategészségügyi kockázatáról. A Thepigsite honlapon van két cikk a bt toxinos GMO kukoricáról (MON810). A cikkek következtetése, hogy nincs káros hatása a GMO-s szemes alapanyagnak. A gén módosított takarmány alapanyag bekerülhet Magyarországra import kukorica gluténként. A bt toxin egészségkárosító hatása más élettani támadási ponton valósul meg, mint a GMO-s extrahált szójadara glyphosate akkumulálódása. Terjedelmi okokból és a magyarországi kockázat nagyságrendjéből adódóan csak a glyphosate rezisztens GMO-os extrahált szójadara problémáját írom le.
A GMO-os szervezetek által előállított takarmány és élelmiszer körül óriási gazdasági lobbi érdekek feszülnek. Mellékelek néhány linket, ahol komoly tudományos legitimációval rendelkező szaktekintélyek adják nevüket a GMO-s szervezetek mellett, vagy mint elkerülhetetlen állapotra adják a beleegyezésüket a GMO-os szervezetek elfogadására.
A genetikailag módosított élőlények (GMO-k) a tények tükrében. A Magyar Fehér Könyv, 59-64 oldalon található a genetikailag módosított takarmánynövények.
A GMO-s takarmány alapanyagok használatának nemzetközi tapasztalata nem ennyire pozitív.
Mellékelek néhány linket, ahol a GMO-s növények káros hatásait mutatják be, főleg a több éves külföldi tapasztalatok alapján.
Az igazság a gmo-ról 1.rész.
Az igazság a gmo-ról 2.rész.
Az igazság a gmo-ról 3.rész.
A Monsanto szerint a világ
A magyar takarmányipar kénytelen nagy mennyiségű szóját importálni Dél- és Észak-Amerikából, ahol pedig a szójafajták 90– 95%-a génmódosítottak. Magyarországon a takarmányozás alapvetően gabona és szója alapú. Magyarország szója igényét átlagosan 650 ezer tonnás import extrahált szójadara és a közel 70-80 ezer tonnás hazai szójabab termesztés fedezi. Így az itthon felhasznált összes szójadara csupán 10%-a származik a saját termelésű GMO-mentes szójababból.
Tehát a gazdasági állatoknak gyártott évi 3,8 millió tonna keveréktakarmány átlagosan 17 % génmódosított extrahált szójadarát tartalmaz.
Jellemző Magyarországon is az az állapot, hogy a szakmai információ hiánya miatt a GMO-s szójadara mellett egyéb GMO-s takarmány alapanyagok beszivárognak az országba. Tehát nem zárható ki a következő GMO-s takarmány alapanyagok jelenléte a takarmányainkban: burgonya fehérje, kukorica glutén. Fermentációs melléktermékként GMO-s baktérium egysejt fehérjék (SCP) nagy mennyiségben kerülnek be importként, ezek a szépen hangzó halliszt pótlók néven legalizálódnak a keveréktakarmányokban.
A glyphosate rezisztens GMO-s szójáról:
1996-ban a U.S. Food and Drug Administration az USA élelmiszer biztonsági hivatala engedélyezte a glyphosate rezisztens génmódosított szója termesztését. A GMO szója nem terem többet, nem ellenállóbb a betegségekre, sőt inkább fogékonyabb a gombákra, nem szárazságtűrőbb és nem tartalmaz több táplálóanyagot. Erre vonatkozóan nem találtam szakirodalmat. Leginkább a glyphosate rezisztens GMO szója élettani hatásait mutatom be a szakirodalmi feldolgozás alapján.
Mit tud ez a GMO-s szója?
A Monsanto által előállított GMO szója vetőmag a Monsanto által gyártott, több mint 40 éves totális herbicid, a régebben glialka néven ismert (Amerikában Roundup néven forgalmazott) glyphosate hatóanyagú gyomirtó szert tolerálja.
A génmódosítás lényege a következő:
A Monsanto álláspontja szerint az emlős élőlényekre, így az emberre és az állatokra a glyphosate közvetlenül nem veszélyes.
A sertésnek, a baromfinak, a tej- és hústermelő szarvasmarhának és a táplálék-lánc végén az embernek a következő a problémája a GMO-s szójával:
Az elmúlt közel 20 év óta az amerikai kontinensen a termesztett GMO-s szója aránya elérte a 95 %-ot. A génmódosított szóját, több mint 180 millió hektár területen termesztik.
Citokróm P450 enzim
Az 1960-as években fedezte fel a gyógyszeripar, hogy a gyógyszerek szervezetbeli etabolizmusáért felelős kulcs enzime a citokróm P450. Az utóbbi pár évben jelentősen megnőtt a hem tartalmú monooxigenáz enzimekből álló citokróm P450 szupercsaládról szerzett ismeretanyag.
1995-ben már 481 különféle P450 enzimet azonosítottak az egész élővilágra vonatkozóan. Napjainkban ez már több mint 650. A P450 szupercsalád családokra, a családok pedig alcsaládokra tagolódnak, az aminosav sorrend egyezésének mértéke szerint.
A citokróm P450 enzimek főleg a máj hepatocytáinak endoplazmatikus retikulumában vannak jelen, azonban nagy koncentrációban van a vékonybél enterocytákban, valamint kisebb mennyiségben a vesében, a tüdőben és az agyban is.
A citokróm P450 enzimek az emlős szervezetben több mint 60 endogén szubsztrát átalakítását katalizálják, például a prosztaglandinok, zsírsavak, szteroid hormonok, D-vitamin, leukotriének (helyi hormonok) metabolizmusában érintettek. A citokróm P450 rendszer a szervezetbe került különféle toxikus anyagok, ember által előállított test idegen anyagok (xenobiotikumok) lebontásának és detoxikálásának kulcs enzime.
I. fázisú metabolikus folyamatokban játszik szerepet: olyan oxidációs folyamatokban, melyek a szereket a II. fázisú konjugációs reakciókra készítik elő.
Nagyon fontos tevékenysége a citokróm P450 enzimjeinek a szervezetbe kerülő exogén, az ember által mesterségesen előállított anyagok, az úgynevezett xenobiotikumok lebontása és méregtelenítése. A szervezeten belül a májban helyezkednek el legnagyobb mennyiségben. A P450 aktív centrumába került szubsztrát molekula az enzim segítségével víz oldékonyabbá válik, és így könnyebben kiürül a szervezetből. A P450 enzimek aktivitása a szervezeten belül nem állandó, a szervezetbe kerülő xenobiotikumok, vagy egyes endogén szabályzó molekulák képesek növelni (induktorok) vagy csökkenteni (inhibitorok) a P450 enzimek aktivitását.
A glyphosate és a xenobiotikumok
Bizonyíték van arra, hogy a glyphosate egy olyan xenobiotikum, ami képes gátolni a citokrom P450 enzim működését. A probléma többszörösen súlyos, hiszen a glyphosate terhelés esetén nemcsak a glyphosate önmaga toxikus hatása terheli az állatokat, hanem az összes xenobiotikum méregtelenítése is sérül. Egyben csökken az állatok mikotoxin toleranciája.
A glyphosate a GMO szója és a Fusarium
Több mint 21.000 különféle citokróm P450 fehérjét azonosítottak ez idáig a biológiában. Ezek az enzimek megtalálhatók az állatok, növények, gombák, egysejtűek és a baktériumok védekező rendszerében is.
A növényekben megnövekedett mennyiségű glyphosate-tal hozzák összefüggésbe a szója hirtelen halál szindrómáját (SDS). Ez a növény teljes elszáradásával járó betegség elérte a járványos méreteket Észak-és Dél-Amerikában. Két különböző faj okozza a problémát, a Fusarium viruliforme Észak-Amerikában és a Fusarium tucumaniae Dél-Amerikában.
Jelentősen növekszik a Fusarium tartalom a GMO szójában az ajánlott glyphosate dózissal történő permetezéskor, 2-5-ször magasabb volt a Fusarium tartalom, mint a nem kezelt vagy hagyományos szójában.
Az utóbbi években, a takarmányokban egyre növekvő gombatoxin terhelés okait keresve az extrahált szójadara mikotoxin szennyezettség növekedésének a lehetőségét eddig figyelmen kívül hagytuk.
Vékonybél citokróm P450 enzimje biztosítja az elsődleges detoxikáló metabolizmust a bélcsatornába került xenobiotikumoknak. Legnagyobb mennyiségben a vékonybél duodeum villusainak enterocytaiban fordul elő. A bél nyálkahártya fontos tényezője az állatok xenobiotikumok elleni védekező képességének. Lényegesen tudja tehermentesíteni a máj detoxikáló képességét.
A glyphosate máj károsítása
Több kutató az emlősállatoknál leírta a glyphosate máj károsító hatását. A glyphosate Citokróm P450 károsító hatásából egyenesen következik a máj probléma. Már alacsony koncentrációban is hatással van a májra. (Benedetti és mtsai 2004).
Séralini és munkatársai (2011) végeztek 90 napos etetési kísérletet emlősállatoknál.
Azt találták, hogy a GMO növények krónikus toxikózist okoztak az állatok májában és a veséjében is.
J.A. Carmen et.al, (2013) kísérletében a GMO-s szója és kukorica takarmányon nevelt kereskedelmi vágósúlyban lévő állatok nőivarú egyedeinél a méh tömege 25 %-kal volt nagyobb, mint a nem GMO-s takarmányon nevelt sertéseké. Az állatokban a méh nyálkahártya endometrium hyperplasia és endometriózis jelenségét tapasztalták. Az oka az ösztrogén hormon magas szintje kombinálva a progeszteron alacsony szintjével. Ez is a citokróm hormon elégtelen működésének a következménye, mivel az ösztrogént a citokróm P450 enzimnek kellene lebontani.
A glyphosate és a vese probléma
A glyphosat vese károsító hatása egy érdekes összefüggésben jelenik meg.
Indiában, Srí Lankán és Közép-Amerikában a fiatal mezőgazdasági munkásoknál, egy megmagyarázhatatlan krónikus vesebetegség (CKDu) jelent meg az elmúlt másfél évtizedben. Eddig több mint 20.000 ember halt meg a titokzatos betegségben, 2007 óta folyamatosan nő a vese dialízisre szoruló betegek száma ebből a populációból.
A feltételezett ok a megnövekedett glyphosate felhasználás, valamint az abban a régióban a vizek magas arzén és kadmium tartalma. A glyphosate a nehéz fémekkel is könnyen képez kelátokat, a kutatók a probléma okaként a glyposate és nehézfém kelátok vesekárosító hatását gyanítják.
Az alföldi sertéstelepeken kellene megvizsgálni a sertéstelepi állatok számára használt ivóvíz arzén tartalmát és a takarmány glyphosate tartalmát, esetlegesen nem okozhatja-e a nagyon sok sertésnél jelentkező vese problémát ez az interakció abban a régióban.
Alföldi rétegvizek arzén tartalma.
Egy alföldi sertéstelep, ahol az itatásra használt víz arzéntartalma átlagosan >100 µg/liter a sertések (növendékállat és tenyészkoca) veséi vágásból és elhullásból:
Különösen érdekes és veszélyes az az összefüggés, amit a következő linkben olvashatunk:
„A Békés megyei felszíni vizek vizsgálata azt mutatta, hogy a minták fele az uniós ivóvizekre vonatkozó határérték ötszörösét tartalmazza glifozátból. Ez azt jelenti, hogy a felszíni vizekben megtalált szer a környéken veszélyezteti a csapból folyó vizet.”
Ez a jelenség az állattartó telepeken másként merül fel, hiszen sok helyen rétegvizet itatnak az állatokkal.
Tehát egy alföldi régióban maga az itatott víz az a tényező, amely a magyar mezőgazdasági gyakorlatban a deszikkálásra használt gliphosate növényvédőszer és az arzén is együttesen van jelen az állatokkal itatott vízben.
Ha a tényeket próbáljuk értékelni adott régiókban közgazdaságilag szinte megoldhatatlan feladat, hogy a humán értelemben vett ivóvíz minőséget tudjunk biztosítani az állattartó telepeken.
Az állományok jelentős részében krónikus veseelégtelenség is van. Élettani körülmények között a vese által választódik ki a vérből a kreatinin és a karbamid is, ám mikor a veseműködés lelassul vagy beszűkül, a kreatinin és a karbamid szint megemelkedik a vérben.
Tenyészkocák és hízók veséi vágóhídi vágásból, több mint 20 sertéstelepről, több országból:
A sertéstelepen az állatoknál a vizelet szedése nem jelent problémát. Olyan vizelet tesztcsíkot lehet a kereskedelemben venni Németországban, amelyik a sertésnél használható 14 vizelet paramétert képes mutatni. (CombiScreen Vet 11 plus, Biotechnologies Ag D35104 Lichtenfels, Germany).
Tenyészkoca vizeletvizsgálat:
Mellékelek egy táblázatot, ahol hat sertéstelep tenyészkocáinak vizelet paramétei szerepelnek.
Élettani körülmények között a sertés vizelete bilirubint nem tartalmaz. Az ok máj funkciós probléma. Toxikológiai hatás következményeként is károsodik a máj parenchima. Például máj diffúz vakuolizáció esetén is előfordul, hogy a duzzadt májsejtek összenyomják az intrahepatikus kapillárisokat, azok elzáródnak. A máj tovább termeli az epét, amely azonban nem ürülhet a bél felé. A bilirubin ürülése a véráramba történik. A vérbe került bilirubint a vese választja ki. Az urobilirogén a ketontest megjelenése a vizeletben már máj és vese problémára utal.
A keton testek megjelenése a vizeletben, az 5,0-6,0 közötti vizelet pH a kompenzálatlan acidózis következménye.
Az egészséges puffer fiziológiájú (egészséges vese funkció, ketózis mentes szénhidrát anyagcsere, hatékony keringés és légzés) kocák vizelet pH-ja 7,0-7,5. Ha kocák takarmánya nem tartalmaz állati fehérjét, akkor a pH egészséges állatot feltételezve inkább magasabb 7,5 pH.
Élettani körülmények között a sertés vizelete fehérjét nem tartalmaz. Idült veseelégtelenség esetén igen. Lehet valóságos fehérje vizelés (protein uria vera), ekkor a fehérje a vér plazmafehérjéből származik. Lehetséges nem vese eredetű fehérje a vizeletben, ilyenkor a (postrenális) a vese utáni az alsó húgy utak betegsége miatt a húgy utak faláról levált hámsejtek kerülnek a vizeletbe.
Az alsó húgy utak gyulladásos betegsége akkor zárható ki, ha a vizeletben nincs nitrit, ugyanis bakteriális húgyúti infekció esetén nitrit is van a vizeletben.
6 nagylétszámú sertéstelep eredményei
A tenyészkocákon az elmúlt 10-15 évben több olyan külső sérülést és jelenséget láthatunk, melyeket az ezredforduló előtt nem tapasztaltunk. Ezen jelenségek a máj- vese élettani problémák következménye, melyek kihatással vannak a szaporulat vitalitására és mennyiségére.
A növendék sertések is máj problémával terheltek
Egy 2300 kocás sertéstelepen a malac utónevelés végén, a hízóba állításkor az adott 460 db növendék állatból kiválasztottunk 40 db egészségesnek látszó, az állományban plusz variáns egyedet.
Ez az állapot kiinduló pontja és következménye lehet számtalan anyagcsere problémának. Ennek ismeretében sok mindent másként kellene értékelni.
Visszalépés...
Az Uniós szabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ.
A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagy ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.
Az adatkezelési tájékoztató ide kattintva tekinthető meg!
