Sertéstelepi növendék állományokban egyre gyakoribb jelenség a formázatlan bélsár hiánya, vagy az állandó hasmenéses állapot. Ez a jelenség sokszor több héten át is folyamatosan fennáll, felborítva az állat homeostasisát, állandó kiszáradásos tüneteket és folyamatosan acidózist gerjesztve az állatban, kimerítve a növendék állat elektrolit tartalékát. Ez a körülmény rontja a malacok és a hízók termelését, rontja a tömeggyarapodást és a fajlagos takarmány-értékesülést.
A hasmenés többféle ok következménye lehet:
Meghatározható, obligált kizárólagosan betegséget okozó kórokozó által kiváltott bélgyulladás. TGE, salmonellosis, stb. Védekezés minden esetben indokolt a szükséges állatorvosi-protokoll szerint prevenciós és terápiás kezeléssel. Ezt egyszerűen fogalmazva fertőző eredetű hasmenésnek szoktuk nevezni. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy sok esetben a hasmenés nem az előzőekben leírt kórokozók következménye. A hasmenések jelentős esetében a kiváltó ok nem fertőző eredetű. Sőt esetenként az obligált baktériumok ellen alkalmazott antibiotikumos kezelés tovább súlyosbítja a helyzetet.
A nem fertőző eredetű hasmenések oka is többféle lehet.
Ozmozisos hasmenés abban az esetben alakul ki, ha a vastagbélben lévő béltartalom ozmotikus nyomása nagyobb, mint a bél szöveteinek, összességében a szervezet extra- és intracelluláris folyadék terének ozmotikus nyomása. Sok esetben az elmúlt két évtizedben bevezetett új típusú takarmány alapanyagok az ozmotikus hasmenés kiváltói. Ezen alapanyagoknak problémás felszívódása, megnöveli a chymus, a béltartalom ozmotikus nyomását (pl. fruktóz, glükóz, szabad aminosavak). Szekréciós hasmenés: Dysbiózisos béltartalomban a dekarboxiláz enzimtermelő baktériumok, E.coli, clostrdiumok, salmonellák, serpulinák antigén hatása, valamint az általuk termelt exotoxin (enterotoxin) és endotoxinok folyamatos szekréciós hasmenést generálnak. A bélszekréció a szervezet védekezése a toxintermelő baktériumok ellen. A saját szervezetétől elvont, a béltartalomba juttatott víz felhígítja és a bél perisztaltika segítségével eltávolítja a bélcsatornából a kockázatos toxinos béltartalmat. Állandó bélgyulladás és dysbiosis következménye:
Hasonlóan a szekréciós hasmenést generálnak az új típusú takarmány alapanyagok:
GMO extrahált szójadara és a bél dysbiozis
Vizsgálták a bélbaktériumok glyphosate toleranciáját. Az eubiotikus bélbaktériumok érzékenyek a glyphosatra, különösen az Enterococcus, Bifidobacterium és Lactobacillus. Bizonyíték van a glyphosate hasznos bélbaktériumokat károsító hatására. A patogén baktériumok a Salmonella sp. és a Clostridium sp. rendkívül ellenállóak a glyphoste-ra. A baromfinál Shehata et al. (2013), a szarvasmarhánál Krüger et al. (2013), valamint a sertéseknél Carman et al.(2013) írta le. Carman et al. (2013) megállapítása szerint Németországban a sertésekkel etetett GMO-s szója glyphosate hatásának a következménye az egyre súlyosbodó bélgyulladás. A következő linken eléri a tisztelt olvasó a GMO-os takarmány alapanyagok és élelmiszerek állat és ember bél dysbiózis okozó hatását, mellette el lehet olvasni a glyphosate rezisztens GMO növények megszámlálhatatlan állat és ember egészségkárosító hatását.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3945755/ az utolsó elérhetőség: 2015. szeptember 14.
A megállapítás a következő:
Az import GMO-s extrahált szójadara egy nagyobb, káros mennyiségű glyphosate maradványt tartalmaz. Emiatt egyre növekvő mértékű bél dysbiózissal, máj és a vese károsodással kell számolni, valamint egyre több hormon háztartási zavar keletkezik!
Egyre több a szopósmalacoknál a Clostridium sp. által kiváltott hasmenés
Francia és dán felmérések szerint a malacok napos kori hasmenéses betegségek előfordulásának hátterében leggyakrabban a Clostridium perfingens „A” típusa, illetve ennek α-toxinja áll, amely felületes nyálkahártya elhalást okoz. A felszívódási zavar következtében sárgás híg, esetleg krémes hasmenés látható. A születésük után nem sokkal már hasmenésesek a malacok. Adott esetben akár a malacok 50 %-a is hasmenéses lehet. A malacok fejlődése és testtömeg gyarapodása jelentősen elmarad az egészséges társaikétól. A klinikai tünetek alapján a kórkép alig különböztethető meg az E.coli bacillózistól. Sok esetben a gramm negatív E. coli elleni sikertelen kezelés, vagy még súlyosbodó állapot kialakulása hívja fel a figyelmet arra , hogy itt egy gramm pozitív baktérium a Clostridium perfingens „A” húzódik meg a kórkép hátterében. Az utóbbi években Dániában vizsgált malackori hasmenések hátterében lényegi változás következett be, a Clostridium perfingers „A” előfordulása elérte a 80 %-ot, a Clostridium difficile megjelent a bélcsatornában, előfordulása több mint 30 %-os. Hasonló vizsgálati eredményeket közölnek az USA-ban is.
Az Uniós szabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ.
A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagy ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.
Az adatkezelési tájékoztató ide kattintva tekinthető meg!